Cairns to Ayr

(Magyar változat a végén)

We left Cairns on Thursday 14 July, and spent the next two days at the Babinda Boulders, only 60 kms South of Cairns. Babinda is a typical small rural town, in the wettest area of the tropics, with an average rainfall of 4616 mm. So it was not a surprise that it was raining most of the time during those two days. Fortunately the rain was not too heavy and by Friday afternoon it stopped and the weather started to improve. 

Babinda Creek, the "Bouldres"

The Boulders is a popular cool swimming and picnic area just 6 kms out of town, along Babinda Creek coming off the foothills of Bartle Frere, Queensland's highest mountain (1622 m). There is also a free camp site well equipped and maintained by the local council. It is a small site, only ten places, but we arrived early in the morning, we got a good site. 

On Thursday it was raining all day, so we spent most of the time in the van, but in the afternoon we did a walk along the creek to two lookout points to see the "Boulders", a series of huge rounded granite rocks thrown over the cascading, sparkling clear water. The creek is surrounded by a dense, lush tropical jungle with a myriad of trees, ferns, vines, fungi, moss and lichen. It was an enjoyable walk despite the rain. Later, we invited over a Tasmanian couple huddled below their small awning for a drink in our van, and we had a good few hours chatting with them, we even found some common acquaintances in Hobart - small world.

Tropical rainforest

Josephine Falls

Friday morning we drove down to the nearby Josephine Falls, only 17 kms further South, also on the foothills of Mt. Bartle Frere. It is part of the same Wooroonooran National Park, with several picnic spots and walking tracks, including one going up to the mountain peak. We only went up to the lookout points along the creek to see the falls. It was still a drizzle but not cold, around 20-22 degrees, a group of young people were splashing and playing in the water. 

The only hotel built by the state of Queensland

The rain has stopped by the time we got back to Babinda and walked around the town centre. A nice little town, seemingly struggling to stay alive; many shops were closed and "for sale" along the main street. In the afternoon we again walked up to the lookouts along Babinda Creek and I also tried the water - it was "refreshing", as they say, meaning it felt pretty cold to me.

Mt. Bartle Frere, the peak still in clouds

Saturday (16 July) morning when we left, it was sunny weather with some clouds and we could see glimpses of the high mountains around. The road is surrounded by sugar cane fields and banana plantations, the typical products of this region.

Banana plantation

Kurrimine Beach

Again, we did not go very far, only about another 60 kms further South we came down to the coast at a small place called Kurrimine Beach. We spent two nights here, in a tightly filled small caravan park, full of people from the Southern States. There is not much to do here other than walking along the beautiful abandoned beach lined with coconut palms. The coral reef here, called King Reef, is very close to the shore, one can walk out to it at low tide, but we were not there at the right time. Still walking along the beach was very pleasant.


Today (Monday, 18 July) we woke up to heavy rain. Fortunately it has almost stopped by around 8 am so we could pack up and leave without getting too wet. Then we drove down to Townsville in intermittent rain, sometimes heavy, other times just a drizzle. We planned to stay in Townsville, but we could not get a site, it seems the whole town is full of grey nomads from the Southern States. So we did some shopping and went on Southbound. We ended up at a caravan park at Alva Beach near Ayr.

------------

Babinda főútcája

Csütörtökön, július 14-én indultunk tovább Cairns-ből, és a következő két napot egy Babinda Boulders nevű helyen töltöttük mintegy 60-rel délebbre. Babinda egy tipikus kis falusi település a legcsapadékosabb trópusi vidéken, évi átlagban 4616 mm eső esik. Így nem volt meglepetés hogy most is esett majdnem végig mindkét nap. Szerencsére csak gyenge eső volt, és péntek délutánra megállt és kicsit javult az idő.

A Babinda patak a "boulder"-ek között

A városka mögött emelkedik Queensland legmagasabb, 1622 m-es hegycsúcsa, Bartle Frere. Ennek oldalából zubog le a Babinda patak, tele hatalmas simára koptatott gránit-sziklákkal, ezeket hívják "Boulder"-nek. A várostól 6 km-re van egy kis fürdő- és pihenő-hely, mellette egy szabad táborhellyel, amit a városi tanács üzemeltet. Csak tíz hely van, de szerencsére korán ott voltunk, találtunk egy jó helyet.

Csütörtökön egász nap esett, többnyire csak a lakókocsiban üldögéltünk, de délután elsétáltunk a patak mellett a kilátó-pontokhoz. Az óriási sziklák között zuhogó víz szép látvány volt. Körülötte sűrű trópusi dzsungel, mohás fa-óriások, páfrányok, liánok szövevénye, minden nedves és párás, nehéz volt fényképezni. Nagyon élveztük az eső ellenére. Később meghívtuk a mellettünk táborozó tasmániai házaspárt a lakókocsinkba egy italra, és jól elbeszélgettünk velük, még közös Hobart-i ismerőst is találtunk - kicsi a világ...

Josephine vízesés

Péntek reggel elautóztunk a közeli Josephine vízeséshez, alig 17 km-re dél felé, szintén a Barle Frere hegy oldalában. Ez is a Wooroonooran Nemzeti Park része, itt is vannak piknik helyek és gyalogutak, az egyik felmegy a csúcshoz. Mi csak a ptaka mentén a kilátó pontokig mentünk a vízesést megnézni. Még mindig szemerkélt az eső de nem volt hideg, 20-22 fok körül, egy csomó fiatal pancsolt és játszadozott a patak kiszélesedő szikla-medencéiben.

Mire visszaértünk Babinda-ba elállt az eső, végigsétáltunk a központon. Helyes kis városka, de láthatóan küzd az életben-maradásért. Sok üzlet zárva volt a főutcán, "eladő" táblával a kirakatban. Délután még egyszer végigmentünk a Babinda patak mentén és én meg is fürödtem - a víz "frissítő" volt ahogy mondják, ami azt jelenti hogy jó hideg.

Babinda patak, a gyakori áradás maradványai

Szombaton (jul. 16) napos, kicsit felhős időben indultunk tovább, most először láttunk egy kicsit a környező magas hegyekből. 

Cukornád últetvények az út mellett

Kurrimine Beach

Megint nem mentünk messzire, alig 60 km-el délebbre lefordultunk a tengerpart felé és a következő két napot egy Kurrimine Beach nevű helyen töltöttük egy nagyon szűkös kis kempingben, tele hozzánk hasonló idősebb házaspárokkal a déli államokból. Az egyetlen tennivaló itt a sétálás az elhagyatott szép tengerparti homokon, ezt megtettük többször is a két nap alatt. A korall-zátony itt egészen közel van a parthoz, ha elég alacsony a víz apálykor ki lehet sétálni oda, de most nem volt elég alacsony. A kókusz-pálmákkal szegélyezett tengerparton sétálni így is nagyon kellemes volt.

A kemping Alva Beach-en

Ma reggel (hétfő, jul. 18.) zuhogó esőre ébredtünk. Szerencsére nyolc óra tájban majdnem teljesen elállt, úgyhogy viszonylag szárazon tudtunk felpakolni és elindulni. Aztán váltakozó esőben jöttünk Townsville-ig, hol zuhogott, hol csak szemerkélt. Itt akartuk tölteni az éjszakát, de nem kaptunk helyet, úgy látszik az egész város tele van "grey nomad"-okkal (nyugdíjas nomádok) a déli államokból. Úgyhogy csak bevásároltunk és jöttünk tovább dél felé. Végül egy Alva Beach nevű helyen töltöttük az éjszakát Ayr közelében.