Exmouth and the Ningaloo Reef

(Magyar összefoglaló a végén)


Thursday, 19 July, Barradale Rest Area - We left Tom Price and travelled most of the day towards Exmouth. This road is called the Warlu Way, a scenic tourist drive going through Paraburdoo, another mining town with an airport used mostly by the miners on a fortnightly fly in - fly out shift schedule. The landscape is interesting, rugged red rock hills following the road on both sides. Very little traffic. We reached the main road following the West Coast at the Nanutarra Roadhouse. After filling up the tank we went on another 70 kms and stopped for the night at the Barradale Rest Area near the Yannarie river, a vast flat dusty place near the road. A popular place, many other campers around, but enough space for everyone. After a good shower again we had a nice quiet evening and night, apart from the rumbling of the occasional road trains passing by.

The SS Mildura

Friday, 20 July, Exmouth - In the morning we drove in to Exmouth, about a further 200 kms, and set up the van at the pre-booked Cape Holiday Park. We went to the visitor centre and booked a full-day boat tour for tomorrow, hopefully to see some whale sharks. After lunch we went on a tour around the area, up to the West side. We stopped at the lighthouse to enjoy the views, then at the Northernmost point of the peninsula where the ruins of the SS Mildura are visible on the coral shore. Back in Exmouth, we saw the calm waters at low tide at Town Beach, and made a tour of the Marina. Most of the town is very recent, and a lot of new residential buildings, apartments, holiday homes are in construction. Looks like business is booming in this town.

Going snorkelling

Saturday, 21 July, Exmouth - Today we went on an all-day "whale shark" tour. We had to get up early, to be picked up at 7.10 am, but then we were taken to the dive centre shop, and had to wait a lot before any action took place. We had to select our gear, wet suits, fins and face masks, and wait for the other group members to arrive. Then we were taken by a small bus to the other side of the peninsula, where we boarded the boat. The boat was much smaller than I expected. First we went out just inside the reef and did a bit of snorkelling, to make sure that everyone is comfortable with their equipment, and for the tour guides to ensure that we are able to swim. The coral was interesting, as always, but not as colourful as on the East coast around Cairns. We saw some nice little fish. 

Swimming with a whale shark

Then came the main attraction: we went outside the reef, looking for whale sharks. These big fish (the largest fish on the planet, it can grow up to 20 m long) are spotted by helicopters and their location is reported to the tour operators. There are always many of them here around this time of the year. When they have located one for us, our boat went there, and we could jump in and swim beside these huge, amazing creatures. Usually it does not take long before we lose them, either they are swimming too fast, or they dive deeper. 

Face to face

A manta ray

We jumped in twice and saw one each time, quite close, a few matres away as they slowly move forward with their mouth open feeding on the plankton. The first one was about 4 m long, the second much larger, 5-6 m. On the way we also saw a few humpback whales breaching a few times not too far away, and later on some manta rays. It was a unique experience indeed, but we had to suffer a lot for it. Not so much in the water, with the wetsuits on and swimming as fast as we could it was ok, but when we came out of the water, sitting in the open, windy boat we were very cold. And unfortunately the weather was not ideal today, partly cloudy, strong winds, the sea was very choppy. Also, the boat was very small for that many people, hard to move around. So overall, it was not as good as we expected, especially for the amount of money it costed. Unfortunately most of the action occurred under water, so we could not take any photos. The ones included here were taken by our guide.
We came back around 3.30 pm, had a long hot shower to warm up, then a relaxing evening. 

Shothole Canyon

Sunday, 22 July, Exmouth - This morning we woke up to rain quietly pattering on the top of the van. This is how the weather remained all day, no wind, fully overcast, about 20 degrees, and light intermittent rain. They say Exmouth has about 320 days of sunshine every year, so today was one of the other 45 days. A pity, but again we are lucky it did not happen yesterday, it would have been even colder out on the boat.

Charles Knife Canyon

Nevertheless, we went out on a tour of the East side of Cape Range NP, about 20 km further South. First we drove along the Shothole Canyon road, a gravel road meandering along the floor, a scenic drive among the colourful rock layers of the sheer canyon walls. Then, another few kms further, the Charles Knife road climbs up the side of the Cape Range ridge in between two parallel gorges, offering fantastic views into the gorges. The road ends at the Thomas Carter lookout, with views of the whole peninsula and the ocean around it, very impressive even in this overcast grayish weather. On the way back we stopped at Pebble beach where Kate could not resist picking up a few memorabilia. 
Back in the van, we had lunch and a rest. In the afternoon we went shopping and hired two wetsuits for our planned snorkeling during the next two days on the West coast of the peninsula.

Our campsite at Pilgramunna

Monday, 23 July, Cape Range NP, Pilgramunna campsite - Two days ago we managed to book a place at this DEC-managed campsite, after some unsuccessful attempts earlier. So this morning we drove out here, at the other side of the peninsula, about 80 kms from Exmouth. The sky was still overcast when we left Exmouth but it cleared out by the time we got here. And this turned out to be a wonderful place, just beside the beach, in a small bay, only 9 campsites, all natural environment, sand dunes, and coral reef right here at the beach. We set up camp, and stayed here all day, enjoying the environment. 

A flock of cockatoos at the campsite

After lunch we went snorkelling. With our borrowed wetsuits the water was quite enjoyable, and the reef was fantastic. Here also, the coral is not as colourful as on the East coast, but the abundance and variety of the fish we saw very close was amazing. We stayed in the water for about 1.5 hours. Then we came back to the camp, and just rested, reading, walking around, cooking dinner, etc. The weather was ideal, sunny, warm but not hot, light breeze, just perfect. And again, a beautiful sunset in the ocean.

Yardie Creek Gorge

Tuesday, 24 July, Cape Range NP, Pilgramunna campsite - During the night we woke up to the noise of strong wind-gusts, and it remained very windy all day. In the morning we went to check out the other parts of the NP. First we drove South to the end of the sealed road at Yardie Creek. We walked up along the top of the escarpment of the gorge with nice views down to the creek and the red rock walls. Sometimes it was hard to stand agains the windgusts. 
Then we drove back Northbound to see some of the other beaches and bays along the coast. We stopped at the Oyster Stacks, another good place for snorkelling at high tide. 

Turquoise Bay

Then at Turquoise Bay, which seems to be the most famous and popular place, all the organised tours come here. The colour of the water is really turquoise and calm, and the whole area is really beautiful. It is also a good place for snorkelling. We were tempted to try it out, but did not have all the gear with us, so we went home.
After lunch we went snorkelling again. The water was a bit choppy and not as clear as yesterday, but we still saw a lot of different fish and corals. The rest of the afternoon we spent at the camp reading and resting. Later the sky became cloudy and by sunset it was almost fully overcast again. Just so that tomorrow morning we won't regret so much leaving this wonderful place...


Wednesday, 25 July, Carnarvon - Another frustrating windy night. The wind blew away the clouds, but woke us up many times. We packed up in the morning and went back to Exmouth, then continued our journey Southbound. We left with very good memories of this area, with the only regret that we did not see any emus, although the Exmouth tourist guide introduced them as "our reception committee".

Coral Bay

At lunchtime we stopped at Coral Bay, another small seaside resort at the Southern end of the Ningalo Reef. It is at the tip of a small headland, surrounded by white sandy beaches and sparkling blue and turquoise water, a beautiful place in the clear sunshine. We walked up to a lookout, went down to test the water, then had lunch and coffee.
Then off again, and a bit later we crossed the Tropic of Capricorn - unfortunately in the wrong direction... We have to say goodbye to the nice warm tropical days. The coutryside has also changed,  the almost barren plains that we saw earlier gradually got more and more vegetation, and a bit later we were surrounded by banana and other fruit plantations, the first cultured land since the irrigated santalwood blocks beside Kunnunurra. Soon we arrived to Carnarvon, the agricultural centre of the region, and checked into a van park. We got the first taste of cold weather, overcast, windy and 18 degrees, which felt as a shock after the last few months. We'd better get used to it.


Our itinerary can be seen at the following Google Map:
http://g.co/maps/wcwv8 
(Note that to see the route after Bowen, you need to move down to the bottom of the right panel, and select the following pages!)


Az elmúlt hetet Exmouth-ban és környékén, a Ningaloo Reef közelében töltöttük. Ez hasonló a Great Barrier Reef "Nagy korallzátony"-hoz a keleti partvidéken, de nem olyan hosszú, de legalább olyan érdekes és híres, ez is Világörökségi terület. 


Múlt csütörtökön (jul. 19) jöttünk el Tom Price-ból, másfél napot utaztunk Exmouth-ig, kb 650 km. A csütörtök éjszakát egy útmenti pihenoben töltöttük, elég kellemes volt. Pénteken (jul 20) délelott értünk Exmouth-ba, ahol elore foglaltunk szállást 3 éjszakára egy kempingben. Exmouth egy észak felé kinyúló félsziget keleti oldalán van, és a csúcsán meg végig a külso, nyugati oldalán van a korallzátony, tengeri természetvédelmi terület, a nyugati parton pedig végig az ún. Cape Range nemzeti park. Elso fontos dolgunk az volt, hogy helyet foglaljunk egy "whale shark" túrán, ami itt a legnagyobb szenzáció, szerencsére sikerült. Aztán délután körülnéztünk a környéken. Megnéztük a közeli beach-eket, a yachtkikötot, a félsziget csúcsán egy világítótornyot, és egy 1907-ben zátonyra futott hajó roncsait. Az egész város nagyon újnak tunik, rengeteg új üdülo és egyéb épület és további építkezések, láthatólag jól megy a turista-biznisz.


Szombaton (jul 21) mentünk a whale shark hajótúrára. A whale shark (bálna-cápa) a világon a legnagyobb halfajta, 20 m-re hosszúra is megno, pedig csak planktonnal táplálkozik. Július táján mindig sok van ezen a vidéken, ez itt a fo turista-attrakció. A cápát repülorol keresik meg a vízben, és a helyzetét megadják a hajónak. Amikor a közelébe érünk, a hajót a cápa haladási irányában kicsit eléje kormányozzák, ekkor egy vezeto-búvár (spotter) beugrik a vízbe és ha sikerült meglátnia a cápát (ezek általában közvetlenül a felszín alatt úsznak lassan, nyitott szájjal, és így szurik ki a vízbol a planktont), feltartja a karját a víz fölött, akkor lehet a magunkfajtáknak is beugrani a szemüveggel, pipával és úszótalpakkal, és a cápa mellett úszni, követni amíg bírjuk. Általában nem sokáig lehet követni, vagy túl gyorsan úszik, vagy lebukik mélyebbre, de addig a rövid ideig is fantasztikus látvány egy ilyen tengeri óriást közelrol látni a természetes környezetében. Ezt többször is meg lehet ismételni. Nekünk kétszer sikerült, persze ezek nem voltak olyan óriásiak, csak kb 5-6 m hosszúak, de egész közelrol nagyon nagynak látszanak. Valóban egydülálló élmény volt, de elég sokat kellett szenvedni érte. A túra majdnem egész napos volt, egy elég kicsi nyitott hajóban, eros szél fújt és nem volt nagy meleg, sokat fáztunk útközben a vizes búvárruhában. Útközben azért volt még más attrakció is. Eloször a korallzátonyon belül mentünk egy kicsit snorkel-olni, sok érdekes halat meg korallt láttunk, bár itt a korall nem olyan színdús, mint a keleti parton, de azért jó volt. Késobb, útközben láttunk bálnát is amint kiugrott a vízbol, de elég messze volt. A vége felé meg hatalmas manta rájákkal is találkoztunk, azok mellé is be lehetett ugrani, de már nekünk elegünk volt az akcióból. Sajnos ezen az úton a legérdekesebb dolgok a vízalatt történtek, így saját felváteleink nincsenek róla, de a vezeto búvárnak volt víalatti kamerája, tole kaptuk a blogra feltett képeket. 
Vasárnapra (jul 22) kicsit elromlott az ido, csepergett az eso, felhos volt, de azért kihasználtuk az idot. A félsziget keleti oldalán meglátogattunk két újabb kanyont, a Cape Range nemzeti parkban. Földúton kellett belemenni, az egyik (Shothole Canyon) a kanyon aljában haladt, a másik meg (Charles Knife) a felso peremén, mindkettonél sok szép vadregényes sziklás tájakat láttunk. 


Hétfon átköltöztünk a félsziget nyugati oldalára, a Cape Range nemzeti park egyik táborhelyére. Ezeket a táborhelyeket elore le lehet foglalni egy weboldalon, de ilyenkor nagyon nagy a kereslet, nehéz helyet találni. Eloször nekünk sem sikerült, de másodszorra találtunk egy helyet a Pilgramunna nevu táborhelyen. A számozott táborhelyek közvetlenük a tengerparton vannak, csak kis csoportokban, max 8-10 hely, az egyedüli szolgáltatás egy pottyantós wc, de ide minden felszereléssel együtt szokás jönni. A táborhelyünk nagyon szép volt, közvetlenül a parton egy kis öböl mellett, és egész közel a parthoz már ott a korall, lehet snorkelolni. Még vasárnap béreltünk búvárruhát Exmouthban, mert azért a víz nem olyan meleg, kb 22-23 fokos lehet. Két napot töltöttünk itt, mindkét napon mentünk snorkelolni, sok szép halat és korallt láttunk. Hétfon nagyon szép ido volt, napsütés, meleg, csendes, nagyon élveztük. Éjszaka aztán feltámadt a szél, és egész kedden erosen és egyenetlenül fújt, a hullámzás is nagyobb lett, a víz nem volt olyan tiszta, de így is jó volt azért. Kedden elmentünk egy kicsit körülnézni is a park többi tengerparti szakaszán. A Turquoise Bay a leglátogatottabb hely, idehozzák a turista-buszokat napközben, egész valószínutlen világoskék színu a víz benne. A park déli végében még egy kanyont is megnéztünk, még nem untuk meg.


Ma, szerda (jul 25) reggel indultunk tovább onnan, újabb kb 300 km-el délebbre, sajnos egyre huvösebb tájak felé. Délben még megálltunk a Coral Bay-ben, egy másik kis turista-település a Ningalo Reef déli végében, szintén valószínutlenül kék tenger és fehér homok szegélyezi, aztán kicsit késobb átléptünk a Baktérítot, és nemrég megérkeztünk Carnarvon-ba. Ahogy közeledtünk, banán-ültetvények meg szoloskertek jelentek meg, hosszú ideje most eloször láttunk megmuvelt földet, ez egy fontos mezogazdasági központ. És meglepoen hideg, felhos szeles ido fogadott, a 18 fok elég sokkoló volt, de most már ehhez sajnos hozzá kell szoknunk, végül is itt most tél közepe van. 


Az útvonalunk a következo Google Map-on látható:
http://g.co/maps/wcwv8
(A Bowen utáni szakaszokhoz le kell menni a jobboldali panel aljára, és a következo oldalakra kattintani!!)