(Magyar összefoglaló a végén)
Wednesday, 4 July, Derby - Today we spent the whole day on the cleaning job, despite the sign at the entrance to the caravan park specifically warning not to wash cars and caravans. But there are no other options available in the whole town and we cannot tolerate this dirt any more. We were careful and did it in an environmentally friendly way, without using a hose. The most difficult part was the roof of the caravan, as we don't have a ladder. Anyway the details are not important, the main thing is that by the evening both the van and the car were reasonably clean - from the outside (and the emphasis is on reasonably). There will still be a lot of work to do inside in both, but that will have to wait.
The Prison Boab Tree |
The mudflats from the plane |
Horizontal Falls, the houseboat in the left corner |
A speedboat going through the outer gap of the falls |
Going through the outer gap |
The water level drops about 4 m at the inner gap |
The planes arrived to take us back to Derby |
The Buccaneer Archipelago |
A pearl farm from the air |
Cable Beach, Broome |
After dinner we went out to the Golf Course car park, to experience what is called the "Staircase to the Moon". This is an event that occurs at full moon every month, when the moon comes up and its reflection in the waters and/or mudflats of Roebuck Bay gives an impression of a staircase reaching up to the moon, at least by some opinions. The moon came up at 8.05 pm, and for about half an hour its rising face and its shiny reflection really gave a pretty photo opportunity that many people tried to capture. We got a few nice photos as well, although I fail to see the staircase but never mind.
Saturday, 7 July, Broome - After breakfast I sat down and finished the blog on the Gibb River Road. In the morning the mobile reception is always better than in the evening, I guess there are less people using it, so I could upload all the photos and publish the blog.
The replica of dinosaur footprints |
Gantheaume Point |
A bit of action at Gantheaume Point (it's not me!) |
Sunset at Cable Beach |
On the way home we went shopping, then back to the camp for dinner, and another round of blog writing, but now I am almost back on track with the diary.
Sunday, 8 July, Broome - This morning we had to move to another place in the park, this was the only way to stay here for another night. Although it was just a distance of about 30 metres, it meant that we had to pack up everything and close the van, hitch it up to the car, move it to the new place, and then unhitch and unpack again. It took about an hour of work, not counting the other hour of wait for the new place to be vacated by the previous occupant. That hour we spent doing a bit more house- and car-cleaning, of which we have still plenty to do.
Part of the shell collection |
The next stop was at the Sunday market near the Court House, a colourful display of local artifacts and the usual interesting characters offering all kinds of handmade jewelry, hats, tee-shirts and food. We then stopped at the Streeters Jetty up in Roabuck Bay, but it turned out to be uninteresting and desolate.
Camels resting on Cable Beach |
Our itinerary can be seen at the following Google Map:
http://g.co/maps/wcwv8
(Note that to see the route after Bowen, you need to move down to the bottom of the right panel, and select the following pages!)
Szerdán, jul. 4-én Derby-ben voltunk, és majd az egész napot a kempingben töltöttük, a lakókocsi és az autó külso takarításával. Ugyan a kempingben nagy felirás volt hogy nem szabad a lakókocsit és az autót lemosni, de semmi más lehetoség nem volt a városban, és nem bírtuk tovább a piszokban élést. Igyekeztünk környezet-barát módon csinálni, csak kis lavórból, kevés vizet használtunk. Nem volt könnyu, foleg a lakókocsi tetejét, mert létránk az nem volt, de valahogy csak felértük. A lényeg az, hogy estére az autó és a lakókocsi is viszonylag tisztának látszott kívülrol (de a hangsúly a viszonylag-on van...) Aztán még lesz sok munka a belsoket is kitakarítani, de ennyit bírtunk egy nap.
Közben azért ebéd után egy kis pihenésképpen elmentünkegy kicsit körülnézni, megnéztünk a régi börtön maradványait, az elso ittlakók temetojét, mégegyszer a kiköto mólót a legnagyobb dagály idején (itt van a világon az egyik legnagyobb ár-apály különbség, 11 méter fölött, ami érdekes látvány), és a városon kívül egy másik többezer éves boab fát, amit szintén arra használtak régen hogy aboriginal foglyokat dugtak bele éjszakára.
Csütörtökön, jul 5-én, reggel kicsit dolgoztam a blog-on, amíg Kati egy pár fiókot portalanított. Aztán tíz óra felé felpakoltunk és elhagytuk a kempinget. Mégegyszer megnéztük a mólót, ezúttal apály idején, aztán beállítottuk a lakókocsit a King Sound Resort (hotel féle) parkolójába. Itt megebédeltünk, és 2 után vártuk a buszt, ami újabb nagy kalandra vitt minket, a Horizontal Falls-hoz.
Ez egy különleges természeti jelenség, a nagy ár-apály különbség okozza. Derby-tol párszáz km-re észak felé egy tengneröbölben (Talbot Bay) van két hosszú sziklaborda ami kiemelkedik a vízbol, és mindketto közepén egy keskeny rés, ahol ki-be folyik a víz. De mivel a rés keskeny, a víz megreked, hol kívül, hol belül, és óriási erovel zúdul keresztül ezen a lukon, idonkét több méteres vízszint különbségen keresztül. Ezt hívják "vízszintes vízesésnek". Ezt mentünk meglátogatni, egy majd egésznapos túra keretében.
Derby repülotéren szálltunk tíz-személyes "seaplane"-be (vízre leszálló repülo) délután fél 3 körül, az vitt minket Talbot Bay-be. Az odaút is nagyon érdekes volt, az árapály-járta lapos iszapos terület fölött, aztán meg az északi szigetvilágon keresztül. Kb fél óra után értünk oda, és eloször a repülorol láthattuk a két "vízesést", amint éppen a napközbeni turistacsoport száguldott rajtuk keresztül. Leszálltunk a vízre, és kikötöttünk a társaság itt lehorgonyzott úszóháza mellett. Itt kaptuk kis kétágyas kabinokat éjszakára. Aztán kezdodött a szórakoztatás. Eloször cápa-etetés volt, az úszóház melletti acélhálós súllyesztett kalickából. Négy 2-3 méter hosszú "nurse shark" ágaskodott körülöttünk, még a fejüket is meg lehetett simogatni. Aztán beültünk a "leggyorsabb" motoros hajóba (2 600 lóeros Honda motorral), és elobb az öböl környezo mellékágaiban néztünk körül, meredek repedezo sziklafalak között, teljesen érintetlen elhagyatott környezetben, aztán mentünk a vízszintes vízeséshez. Már a közelébe menni is elég veszélyesnek tunik, a víz csak úgy forrong, örvénylik körülötte. Az ár-apály közepe táján mentünk, amikor a legnagyobb a kiáramló víz ereje, és kb 2-3 m szintkülönbség volt a külso és belso vízfelület között. Többször oda-vissza át is mentünk a külso sziklaborda résén, ami kb 20 m széles, és a víz benne 40 m mély. A belso sziklaborda rése csak 7 és fél m széles, és túl veszélyes volt éppen akkor ahhoz hogy átmenjünk rajta, de egészen a közelébe mentünk, láthattuk a kb 4 m-es szintkülönbséget ahogy zúdul ki a víz, alatta meg forr mint egy mosógépben. Fantasztikus élmény volt.
Aztán mikor a hajónkat vezeto fiatal srác is megelégelte a játszadozást (láthatólag o legalább annyira élvezte, mint mi), visszamentünk az úszóházhoz. Az este többi része is kellemes volt, italok, beszélgetés a fölso fedélzeten, aztán finom hal-vacsora, friss helyi Barramundi halból, további beszélgetés és iszogatás a holdfényben, csodás környezetben, miközben a cápák úszkáltak körülöttünk.
Éjszaka sajnos nem a legjobban aludtunk, de péntek (jul. 6) reggel már 6 elott fel kellett kelni. A felkelo nap fényében kaptunk reggelit a fedélzeten. Aztán mégegszer beültünk a gyors motorcsónakban, és még egy párszor átmentünk a vízszintes vízesés külso résén, megnézhettük a környéket a reggeli napfényben is, most is legalább olyan különleges volt. Aztán már jött a repülo, hozta a következo nappali csoportot, és vitt vissza minket. Visszafelé hosszabb kitérovel mentünk a Buccaneer szigetvilág fölött egész alacsonyan repülve, csodás látvány volt a rengeteg kis sziget a tenger kékjében. Láttunk egy gyöngy-tenyészto telepet is. Fél 9 tájban értünk vissza Derby-be. JÓ drága, de egészen különleges élményben volt részünk, megérte a ráfordítást.
Visszavittek minket a lakókocsinkhoz, felpakoltunk, és tovább indultunk Broome felé. Ez kb 200 km, dél tájban ide is értünk, és volt elore foglalt szállásunk, ami nagy szó, mert ilyenkor van itt a fo szezon, és nagyon nehéz helyet kapni. Eredetileg nekünk is csak egy éjszakára volt, de sikerült még egyet kiharcolni. Broome ennek a régiónak a turista-központja, innen indul (vagy itt fejezi be) mindenki a Kimberley túráját. Emiatt aztán minden kétszer annyiba kerül, mint máshol. De azért nem akartuk kihagyni, ezt is meg kell nézni.
Elso utunk a Cable Beach-re vezetett, ez a leghíresebb látnivaló itt, egy 23 km hosszú fehér homokos tengerpart (egyesek szerint a világ 5 legszebb tengerparti strandjainak egyike), ahol pl. a tengerparti homokban lehet tevegelni a lenyugvó nap fényében, és a terepjárók lejöhetnek a homokra. Valóban szép hely, de az öt legszebb között?... Aztán sétáltunk a régi kínai városrészben (Broome a gyöngyhalászatra épült a 18. szd-ban, foleg ázsiai búvárokat dolgoztattak), és megnéztük a Cable House-t, a város egyik legrégebbi épületét.
Vacsora után még egy érdekes természeti jelenséget néztünk meg a golf klub teraszáról. Úgy hívják hogy "staircase to the moon". Ez teliholdkor látható, amikor a felkelo hold fénye visszatükrözodik a belso tengeröböl vizén és foleg apálykor a visszamaradó iszap nedves felületén, és a ketto együtt úgy néz ki, mint egy ezüst-híd (vagy lépcso) a holdra. A hold 8.05-kor jött fel, ezt tudtuk elore, és a következo félórában tényleg szép látvány volt, amit sok más nézelodovel együtt mi is igyekezetünk lefotózni, valamennyire sikerül is.
Szombaton (jul. 7) reggel én nekiültem és sikerült befejezni és feltölteni a következo blog részletet a Gibb River Road-ról. Szerencsére itt elég jó a vétel, foleg reggel, mikor kevesebben használják, elég gyorsan ment.
Aztán délelott elmentünk tovább nézelodni a város környékén, megálltunk a mélyvizi kikötonél és a Roebuck öböl bejáratánál. Aztán a Gantheaume Point-nál, egy kiugró sziklanyúlvány, ahol egy világítótorony van, de a fo érdekesség az hogy a homokko szirt tövében 120 millió éves dinoszaurusz lábnyomok láthatóak - sajnos csak egészen alacsony apály idején, úgyhogy mi csak a cementbe öntött másolatukat láthattuk a szirt tetején, de az is elég erdekes volt. De a legszebb maga a sziklaszirt külöleges omló-bomló, tengerbe hanyatló alakzatai, sárgás-vöröses-barnás színei a tenger valószínutlenül világos kékje fölött. Az Indiai óceán itt sokkal világosabb kéknek látszik mint a Csendes óceán a keleti parton.
Ebédre visszajöttünk a táborba, és egy kis pihenés után ujra kimentünk a Cable Beach-re, kicsit strandolni. Az ido gyönyöru napos, meleg, de nincs hoség egyáltalán, 26 fok körül. Kellemes volt üldögélni a homokban és nézni az embereket meg olvasni. Én meg is fürödtem, de csak röviden, mert a víz csak húsz fokos, nekem túl hideg. De nem lehetett kihagyni a lehetoséget, hogy az Indiai óceánt is kipróbáljam. Végül ottmaradtunk napnyugtáig, ami szintén egy fo attrakció itt, rengetegen összegyulnek a parton a nagy eseményre. Mi is kiültünk, pohárral a kézben, és néztük ahogy lebukik a nap az óceánba, szép látvány volt.
Ma, vasárnap (jul 8) reggel át kellett települnünk egy másik helyre, csak így tudtunk ittmaradni még egy napig. Ugyan csak kb 30 m-el arréb, de ehhez is mindent össze kellett pakolni, lecsukni a lakókocsit, felcsatolni az autóra, arrébbvinni, aztán ujra vissza az egészet. Beletelt egy óra mire kész lettünk vele, nem számítva azt a másik órát amit vártunk hogy az elozo lakó elinduljon az uj helyünkrol. De nem volt elveszett ido, közben kicsit folytattuk a takartgatást.
Fél 11 tájban indultunk újabb városnézésre. Eloször a város történeti múzeumba mentünk, ahol rengeteg régi fénykép és leirás van a város gyöngyhalászati múltjáról, a 2. világháborús bombázásról, meg a gyakori ciklonok okozta károkról. A legérdekesebb egy kagyló-gyujtemény volt, egy helybéli no világhíres kollekciója. Aztán a vasárnapi piacnál álltunk meg nézelodni, az ilyen helyen szokásos tarka forgatag, mindenféle kézmuves és helyi muvészeti termékek, ékszerek, trikók, sapkák-kalapok, enni és innivalók.
Déltájban megint kimentünk a Cable Beach-re, megebédeltünk egy gyorsétkezdénél, megint finom Barramundi-t, aztán letelepedtünk a homokon egy pár órára. Jó meleg nap volt, tiszta napsütés de nincs hoség, olyan 26 fok körül. Az ár-apály legmagasabb pontján volt, én megint fürödtem egyet, de a víz nem lett melegebb tegnap óta. Azért kellemes volt. Elüldögéltünk egy darabig, néztük az embereket meg olvastunk. Késobb, mikor lejjebb ment a víz, elgyalogoltunk a vízparton fölfelé oda ahol a tevegelo program indul és most szerencsénk volt, éppen indulóban volt egy csoport. Jól megnéztük, lefotóztuk ahogy felülnek, és elindulnak, érdekes látvány volt. Ezzel nagyjából Broome minden érdekességének a végére jártunk. Holnap indulhatunk tovább dél-nyugat felé a tengerpart mentén.
Az útvonalunk a következo Google Map-on látható:
http://g.co/maps/wcwv8
(A Bowen utáni szakaszokhoz le kell menni a jobboldali panel aljára, és a következo oldalakra kattintani!!)
No comments:
Post a Comment